Olyan sokszor eszembe jut ez a téma , nap mint nap , nem lehet nem gondolni rá .Az ember ! Vajon hová soroljam ? Megpróbálok pozitívan hozzáállni a kérdéshez , néha egészen spontán is sikerül ,mint amikor az áruházban slattyogok , és kívülről látom a tömeget , annak színességét , és szeretem őket , a legapróbbtól a legvénebbig , mind -mind csak gyerekek .Vajon ők is tudják ezt ? Aztán bekapcsolom a TV-t és mondjuk az Olaszliszkai rémséget nézegetve , ahol egy fél falú vert halálra egy tanárt , a saját kiskorú lányai szeme láttára , akkor elgondolkodom . De jönnek rémhírek Afrikából is , ahol a gyerekek kezébe husángot nyomnak , hogy azzal üssék halálra , a nem rég még békés szomszédot , mert mondjuk az ellentáborhoz tartozik , és ha nem teszi meg , akkor őt magát verik agyon , jobb esetben . Milyen drágák és jók is az emberek , hiszen mindenkiben sejlik némi fény . Igen hiszem , hogy fel felcsillan néha , hiszen köztünk járnak , és ez itt meglehet , hogy még nem a pokol . Bár ha az lenne megérteném , de testvéreink ők is mind , és együtt legelünk a föld tekén , tehát mi sem vagyunk mások , együtt élünk és rezgünk az univerzumban , valószínűleg mindennek megvan a maga oka . De a rossz tett bosszúért kiált ,és mint negatívum , még több negatívumot vonz , be , mint teremtő erő , nem tudom hogy lehetne ebből kilábalni . Azt azért mégsem hagyhatja az ember , hogy leköpködjék , vagy megerőszakolják , ez érthetetlen számomra , hogy lehetne ezt tűrni pusztán egy mosollyal , mondván szegény ember a hátamba döfte a kést , mert nem tetszett a képem , de szegénykém nem tudja mit cselekszik ! Van vajon megoldás ? Sok könyvet olvasgattam már az energetikáról , és állítólag a felemelkedés , csak együtt lehetséges . De mondhatnám úgy is , ebből a fekélyes hozzáállásból való kilábalás . Alkossunk meg egy szigetet , ahová a véleményünk szerit jók mennének , a rosszak meg csináljanak amit akarnak . Vagy csináljunk egy szigetet , ahová begyűjtjük a rosszakat , azt gyepálják egymást ahogy akarják . De ez sem lenne megoldás , ez abszurd rossz ötlet . Ettől még semmi sem változna . Hmm talán az agymosás .Ez nem is lenne olyan rossz ötlet . A filmekbe belecsalnának némi szuggessziót , hogy az ember ne dobja el a szemetet az utcán , mert arra ott van a kuka . Vagy ne gyilkoljon , mert azzal fájdalmat okoz . Ilyesfajta tudat alattira ható reklámok , vagy filmekbe csempészett hatások már rég óta vannak , mindenki tudja , hogy növeljék a felvásárlást , akár gyógyszerről , akár lim-lom felesleges kacatokról is legyen szó . Vajon miért nem találták ezt még ki a gondolkodásra való ráhatásra ? Vagy lehet valakinek , vagy valakiknek nem érdeke , hogy az emberiség felemelkedjen és mindenki kedves legyen és jó ? De legalább annyira , hogy ne fojtsuk meg egymást egy kanál vízben ! Furcsák az emberek , egyaránt rosszak és jók , próbáljuk meg szeretni őket , talán ők is észreveszik majd valamikor .
Az ember
2009.06.29. 08:21 | fortis | 7 komment
Címkék: élet
A bejegyzés trackback címe:
https://shards.blog.hu/api/trackback/id/tr131214917
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Totu Töredék 2009.06.29. 08:48:09
Hali!
A reklámok agymosásához: ez ma is létezik, csak akiknek ez a kezükben van, nem áll érdekükben. fogyasztói társadalom rulez...
Az agymosással nem értenék egyet, akkor sem, ha a cél jó, mert elveszítjük a szabad akaratunkat. A társadalomformáló magatartással, reklámokkal viszont igen, ha az párosul az egyéni tudatossággal.
Meg fontosnak tartom, hogy az új generációkat ennek fényében neveljük, hogy nekik már könnyebben menjen a környezet- és éntudatosság...
A reklámok agymosásához: ez ma is létezik, csak akiknek ez a kezükben van, nem áll érdekükben. fogyasztói társadalom rulez...
Az agymosással nem értenék egyet, akkor sem, ha a cél jó, mert elveszítjük a szabad akaratunkat. A társadalomformáló magatartással, reklámokkal viszont igen, ha az párosul az egyéni tudatossággal.
Meg fontosnak tartom, hogy az új generációkat ennek fényében neveljük, hogy nekik már könnyebben menjen a környezet- és éntudatosság...
fortis 2009.06.29. 12:10:03
@Totu Töredék:
Igen azt hiszem igazad van , az agymosás semmi képen sem kívánatos , csak eszembe jutott , mint lehetőség , hiszen nap , mint nap élnek már vele úgy is , akkor miért ne lehetne a társadalom javára pozitívan is felhasználni ? De nem , ez valóban nem tiszta eljárás , a megértés volna a lényeg , mind a két oldalról . Aki helytelenül viselkedik , meg kéne értenie , hogy azzal magának is csak kárt okoz .
Igen azt hiszem igazad van , az agymosás semmi képen sem kívánatos , csak eszembe jutott , mint lehetőség , hiszen nap , mint nap élnek már vele úgy is , akkor miért ne lehetne a társadalom javára pozitívan is felhasználni ? De nem , ez valóban nem tiszta eljárás , a megértés volna a lényeg , mind a két oldalról . Aki helytelenül viselkedik , meg kéne értenie , hogy azzal magának is csak kárt okoz .
Avia 2009.06.30. 16:30:37
Ahogy látom, ti is erről írtatok már a kommentekben, hogy a jóra befolyásolás, és a rosszra uszítás is egy tőről fakad, arról, hogy nem magunk döntünk, hanem terelnek valamerre.
Az a világ, ami az én álmaim szerint jól működne (működhetne) talán olyan emberekből állna, akik nem terelődnek, hanem információkat gyűjtenek, és döntenek. Fontos még a kommunikáció, talán a legnagyobb hiányosságunk manapság, hogy alig adunk át valódi információkat, és ezt nem is követeljük meg. Pl. a politikusainktól. Ezek után ők azt csinálnak (velünk is) amit akarnak. Lelki nyomorokba hajszolt népekkel pedig már bármit meg lehet tenni. (És naguk az emberek is megtesznek egymással is már bármit.)
A praktikus részéről az jutott az eszembe, hogy én sem hiszek abban, hogy hagyjuk magunkat agyonveretni, elnézően, mert szegény nem tudja mit tesz. Az elkövetőnek sem jó, ha van karmánk, hát annak sem hiszem, hogy jót tenne pár gyilkosság. (Arról nem is beszélve, hogy az egyszer elkövetett bűn ismétlésre kényszerít: önigazolásként. A bosszú ugyanígy láncreakció.) Egy tudatos emberekből álló jól működő állam sok munkával ki tudna hozni nagyobb embercsoportokat is a gyilkosságig fajuló elkeseredésből. Addig is beszélni kellene a valóságról. Beszélni róla, beszélni, beszélni! Vannak technikák, amiket alkalmazni lehet a felemelésre is, de ha már annyira durva a helyzet, mint mondjuk Olaszliszkán, akkor ezt keményen le kell állítani. Örökre nem lehet embercsoportokat nyomorban tartani, de a rombolást gyilkosságot le kell állítani. Végül is ezt csinálják a békefenntartók is.
(Bár ezt így végtelenségig lehetne sorolni, hogy a békefenntartás előzménye is elnyomás kellett hogy legyen, még akkor is, ha sokszor nem látjuk konkrétan az elnyomókat, de ott vannak...a következmények mutatják őket.)
Az a világ, ami az én álmaim szerint jól működne (működhetne) talán olyan emberekből állna, akik nem terelődnek, hanem információkat gyűjtenek, és döntenek. Fontos még a kommunikáció, talán a legnagyobb hiányosságunk manapság, hogy alig adunk át valódi információkat, és ezt nem is követeljük meg. Pl. a politikusainktól. Ezek után ők azt csinálnak (velünk is) amit akarnak. Lelki nyomorokba hajszolt népekkel pedig már bármit meg lehet tenni. (És naguk az emberek is megtesznek egymással is már bármit.)
A praktikus részéről az jutott az eszembe, hogy én sem hiszek abban, hogy hagyjuk magunkat agyonveretni, elnézően, mert szegény nem tudja mit tesz. Az elkövetőnek sem jó, ha van karmánk, hát annak sem hiszem, hogy jót tenne pár gyilkosság. (Arról nem is beszélve, hogy az egyszer elkövetett bűn ismétlésre kényszerít: önigazolásként. A bosszú ugyanígy láncreakció.) Egy tudatos emberekből álló jól működő állam sok munkával ki tudna hozni nagyobb embercsoportokat is a gyilkosságig fajuló elkeseredésből. Addig is beszélni kellene a valóságról. Beszélni róla, beszélni, beszélni! Vannak technikák, amiket alkalmazni lehet a felemelésre is, de ha már annyira durva a helyzet, mint mondjuk Olaszliszkán, akkor ezt keményen le kell állítani. Örökre nem lehet embercsoportokat nyomorban tartani, de a rombolást gyilkosságot le kell állítani. Végül is ezt csinálják a békefenntartók is.
(Bár ezt így végtelenségig lehetne sorolni, hogy a békefenntartás előzménye is elnyomás kellett hogy legyen, még akkor is, ha sokszor nem látjuk konkrétan az elnyomókat, de ott vannak...a következmények mutatják őket.)
fortis 2009.06.30. 18:35:35
Avia , teljesen tiszta kép amit lefestel ! beszélni , beszélni és beszélni kellene róla a végtelenségig . Attól tartok viszont a jelenlegi helyzetben viszont hamar elkönyvelnének antiszemitának , vagy a bűnösök személyi jogainak megsértésével stb stb stb , mindenre találnának valamit , ami elvenné az ember kedvét . Ohh most fáradt vagyok , nem is mennék jobban bele , minden esetre mindkettőtöknek igaza van , jó lenne egy toleránsabb és szebb világ !
fortis 2009.07.27. 07:28:09
Vajon van e különbség ? A vándoron már írtam erről a tapasztalatról , de ez valahogy mélyebb érzésű gondolat véleményem szerint , hogy ott pontosan tudnák , miről is lenne szó .
Egy nap a kórházból épp egy újszülött csecsemőt vittek haza egy mózeskosárban , mikor összetalálkozott a kicsivel a tekintetünk . Szia , hát te is megkezdted , ismét itt vagy megint ! ? Hát megkezdődött ? -jártak a gondolatok a fejemben ezek szerint . Nem az volt az első reagálás , milyen édes a pici , hanem az , hogy egy gyermek bőrben lévő egyenrangú lélek az akire éppen ránézek , sem kevesebb , sem több , mint bár ki más .
Igen erről lenne szó .Vajon valóban a test csak a lélek ruhája ?-Milyen furcsa ez , hogy a tudatosság háttérbe szorul , a fejlődés idejére jócskán , mert nagyon kényelmetlen lenne azt az időt kivárni , míg ésszel él az ember . Tehát valami hasonló , valami ugyan az , legyen az ember öreg , harcos , asszony , vagy csecsemő , valami ugyan az mindnyájunkban amitől mind egyformák vagyunk , kórtól függetlenül gyermekek egy nagy játszótéren , esetleg annyi a különbség , van aki valóban játszhat , és van aki csak úgy tesz , mintha .
Mégis annyira furcsák az emberek , mégis másképpen néznek , ha látnak egy öreget , vagy ha látnak egy csecsemőt . Észrevettétek már ? Az egyikre azt mondják édes és aranyos , a másikra , meg , milyen görbe és rút ? Pedig csak a ruha az ami látszik , és nem ami ott van valahol belül . Azt mondják néha amilyen a lélek , olyan a külső . Nem hiszek ebben , mert láttam már embert szép ruhában kegyetlennek lenni , és csúfondárosban szeretetteljesnek . / a testre céloztam /
Tehát igaz lehet a mondás , hogy a szem a lélek tükre ? Hmm , most ezen komolyan elgondolkodom , mert lehet a szem csak a szervezet tükre , a léleké valami más .
Egy nap a kórházból épp egy újszülött csecsemőt vittek haza egy mózeskosárban , mikor összetalálkozott a kicsivel a tekintetünk . Szia , hát te is megkezdted , ismét itt vagy megint ! ? Hát megkezdődött ? -jártak a gondolatok a fejemben ezek szerint . Nem az volt az első reagálás , milyen édes a pici , hanem az , hogy egy gyermek bőrben lévő egyenrangú lélek az akire éppen ránézek , sem kevesebb , sem több , mint bár ki más .
Igen erről lenne szó .Vajon valóban a test csak a lélek ruhája ?-Milyen furcsa ez , hogy a tudatosság háttérbe szorul , a fejlődés idejére jócskán , mert nagyon kényelmetlen lenne azt az időt kivárni , míg ésszel él az ember . Tehát valami hasonló , valami ugyan az , legyen az ember öreg , harcos , asszony , vagy csecsemő , valami ugyan az mindnyájunkban amitől mind egyformák vagyunk , kórtól függetlenül gyermekek egy nagy játszótéren , esetleg annyi a különbség , van aki valóban játszhat , és van aki csak úgy tesz , mintha .
Mégis annyira furcsák az emberek , mégis másképpen néznek , ha látnak egy öreget , vagy ha látnak egy csecsemőt . Észrevettétek már ? Az egyikre azt mondják édes és aranyos , a másikra , meg , milyen görbe és rút ? Pedig csak a ruha az ami látszik , és nem ami ott van valahol belül . Azt mondják néha amilyen a lélek , olyan a külső . Nem hiszek ebben , mert láttam már embert szép ruhában kegyetlennek lenni , és csúfondárosban szeretetteljesnek . / a testre céloztam /
Tehát igaz lehet a mondás , hogy a szem a lélek tükre ? Hmm , most ezen komolyan elgondolkodom , mert lehet a szem csak a szervezet tükre , a léleké valami más .
biz 2009.10.07. 09:26:26
Szerintem az ember alapvetően a természet "gyermeke" (erősen túlzás az hogy az URA ),és ránk is azok a törvények,irányadó viselkedési normák vonatkoznak mint pl. az állatvilágra! Az hogy szellemileg valahogy,valamiért képesek vagyunk továbbfejlődni,azt egyenlőre nem tudom hova tenni!Sajnos ez a szellemi magasabb szint még csak az emberek kis csoportjánál jelenik meg!Gondolok itt arra hogy az még nem "kiemelkedés" hogy házakat,utakat,szerszámokat két lábon állva eltudunk készíteni,hisz ugyanezeket megteszik az állatok is,sőt sok "ötletünk" tőlük származik!Egyszerűen csak fejlődik az állatember!
Az amiről beszélünk:kapzsiság,hatalomvágy,gyilkolási ösztön mind onnan jön,és sajnos még igen nagy tere van a mai világban!Azok vannak magasabb szellemi szinten akik felismerik,használják,alázattal kezelik az eszmét,a lelket és meggyőződésük hogy az az igazi "felemelkedés"!
Társainkra odafigyelve,felebaráti szeretettel,a jót keresve,a lelki kapcsolatokat erőltetve tudunk eljutni oda!
Ezeket akadályozzák meg a fent említett állati ösztönök!
Említettem nektek már hogy elkezdtem ténylegesebben használni a képességeimet a mindennapi életben!Hát......
Elutasítás,elfordulás (tőlem),...stb.!
A munkahelyemen talán ha két ember van akik "barátjuknak" tartanak!
Nem beszélve a sok konfliktusról amibe kerülök ezáltal!Nem tudják elképzelni hogy honnan tudom amit tudok,és aki felismeri "tudásom" egy részét az féltékenyen irígy lesz!
Summa: pontosan azok az érzések amiket "hoztunk" az állatvilágból gátolják meg a szellem igazi fejlődését!
Bár néha "ők" is felül tudnak emelkedni önmagukon,ami a fejlődés jele!
A szem a lélek tükre szerintem áll,mert azon keresztül jutok el legtöbbször a másik fél bensőjébe,persze annak auráját,lelkét is érzékelve (nem a szemen keresztül)!
Azt nem tudom hogy mikor veszti el az ember,azt a tisztaságot ami a születéssel kap meg!
Elképesztő amikor egy 1-2 napos újszülött,(aki állítólag nem is lát minket rendesen 1 méterről) olyan tiszta tekintettel néz ránk egy-egy pillanatra,amivel sok "felnőtt" sem képes!
Valóban olyan mint ahogy fortis írtad:szinte szellemi társként érdeklődik,kérdez,válaszol,él az a baba!
Az amiről beszélünk:kapzsiság,hatalomvágy,gyilkolási ösztön mind onnan jön,és sajnos még igen nagy tere van a mai világban!Azok vannak magasabb szellemi szinten akik felismerik,használják,alázattal kezelik az eszmét,a lelket és meggyőződésük hogy az az igazi "felemelkedés"!
Társainkra odafigyelve,felebaráti szeretettel,a jót keresve,a lelki kapcsolatokat erőltetve tudunk eljutni oda!
Ezeket akadályozzák meg a fent említett állati ösztönök!
Említettem nektek már hogy elkezdtem ténylegesebben használni a képességeimet a mindennapi életben!Hát......
Elutasítás,elfordulás (tőlem),...stb.!
A munkahelyemen talán ha két ember van akik "barátjuknak" tartanak!
Nem beszélve a sok konfliktusról amibe kerülök ezáltal!Nem tudják elképzelni hogy honnan tudom amit tudok,és aki felismeri "tudásom" egy részét az féltékenyen irígy lesz!
Summa: pontosan azok az érzések amiket "hoztunk" az állatvilágból gátolják meg a szellem igazi fejlődését!
Bár néha "ők" is felül tudnak emelkedni önmagukon,ami a fejlődés jele!
A szem a lélek tükre szerintem áll,mert azon keresztül jutok el legtöbbször a másik fél bensőjébe,persze annak auráját,lelkét is érzékelve (nem a szemen keresztül)!
Azt nem tudom hogy mikor veszti el az ember,azt a tisztaságot ami a születéssel kap meg!
Elképesztő amikor egy 1-2 napos újszülött,(aki állítólag nem is lát minket rendesen 1 méterről) olyan tiszta tekintettel néz ránk egy-egy pillanatra,amivel sok "felnőtt" sem képes!
Valóban olyan mint ahogy fortis írtad:szinte szellemi társként érdeklődik,kérdez,válaszol,él az a baba!
Totu Töredék 2009.10.09. 14:05:41
biz.
tégy nekem egy szívességet:
posztolj. :)
Látom, hogy van mit megosztanod.
Ha azt látom, hogy nem egyedül viszem a szekeret, akkor talán nekem is több kedvem lesz új dolgokat írni ide, mert akkor talán érezni fogom én is, hogy kell ez.
üdv,
Totu
tégy nekem egy szívességet:
posztolj. :)
Látom, hogy van mit megosztanod.
Ha azt látom, hogy nem egyedül viszem a szekeret, akkor talán nekem is több kedvem lesz új dolgokat írni ide, mert akkor talán érezni fogom én is, hogy kell ez.
üdv,
Totu